Sport és politika itthon és a világban (Dénes Ferenc, Egri Viktor, Pető Péter, Takács Róbert)

A beszélgetés 2022. november 15-én hangzott el a CEU-n, a Politikatörténeti Intézet és a CEU Democracy Institute közös konferenciáján:

„Az életerős, tettrevágyó népek fiatalsága körében azért hódít a sport, mert az a legbiztosabb fokmérője a jövő, a holnap nemzedéke energiájának. S ezt mérik össze egymással, az ebben való fensőbbséget döntik el a legnemzetközibb és egyúttal érthetően a legnemzetiesebb sportviadalokban, az olimpiádokon.” – írta 1915 januárjában Az Ujság című napilapunk annak kapcsán, hogy az előző évben kitört világháború nem ért véget, mire a falevelek lehullottak, s egyre valószínűbbé vált, hogy 1916-ban – első ízben a modernkori olimpiák történetében – nem lehet megrendezni a játékokat. A háború, avagy „a politika folytatása más eszközökkel” közbeszólt, s a 20. század tanúja volt politikai okokból sporteseményeket bojkottáló és bojkottált államoknak, sportesemény nyomán kirobbant – háborús – konfliktusnak, s háború helyett megvívott sportcsatáknak. És a sport nemcsak konfliktusok gerjesztője és kerete, vagy éppen ellenséges érzelmek kifejezésének terepe volt, hanem a közeledés csatornája is, ahogy azt a desztalinizáció időszakának szovjet–amerikai sakkpartija, vagy a kínai–amerikai ping-pong diplomácia mutatja.

Történeti konferenciánk azonban nemcsak arra vállalkozik, hogy sport és politika kapcsolatát államok közötti és államokon belüli konfliktusokhoz kapcsolódva értelmezze, hanem tágabb – nemzetközi, gazdasági és társadalmi – keretekben tárgyalja. Olyan kérdéseket, folyamatokat is elemez, mint a sport globalizációja, a sport és a társadalmi nem összefüggései, a női emancipáció előrehaladása a sportvilágban, az antiszemitizmus megjelenése a sportközegben, a sport gazdaságföldrajzi vonatkozásai, s rákérdez az amatőrizmus és profizmus közötti politikai értékválasztásra is.

A rendezvényt kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, amelyben a fenti kérdéseket történeti megközelítés helyett – a katari labdarúgó-világbajnokság előtti napokban – a jelen felől, újságíró és sportközgazdász vendégeink segítségével igyekeztünk megvilágítani.

_______________________________


SPORT ÉS POLITIKA A 20. SZÁZADBAN

I. PANEL
- TAKÁCS RÓBERT: (Hideg)háborús versengés és sport
- HADAS MIKLÓS: A modern sportok mint a dzsender rend hosszútávú átalakulásának indikátorai. Adalékok a modern sportok és a nemek közötti viszonylatok hosszútávú átalakulásának vizsgálatához
- GÁL ANDREA: A női versenysport fejlődése és kihívásai a 20. században
- KORMÁNY ÁKOS: „A sport úri passzió, nem való a munkásságnak!” – A magyar szervezett munkásmozgalom sport ideái a 20. század első felében

II. PANEL
- BARÁTH KATALIN: „Nincsenek már mieink”: futball- és globalizációtörténet magyar akcentussal
- ENGELBERTH ISTVÁN: Labdarúgó-Európa-bajnokságok a globalizáció és az európaizáció tükrében
- SZEGEDI PÉTER: Futball és antiszemitizmus Magyarországon – történeti vázlat

III. PANEL
- BOLGÁR DÁNIEL: Izomzsidók görbe tükörben. A zsidó sportsikerek értelmezése Magyarországon
- TAKÁCS TIBOR: Politika a pálya körül: a magyar–szovjet futballmeccsek 1945 után
- KISS LÁSZLÓ: Sportközpontok – központi sportegyesületek – szakszervezeti klubok

KEREKASZTAL
Sport és politika itthon és a világban
- DÉNES FERENC sportközgazdász
- EGRI VIKTOR sportújságíró
- PETŐ PÉTER újságíró

www.polhist.hu

________________